Közel háromezer gyereket hagytak hátra ebben a tanévben a külföldön dolgozó szülők
Közhelyesnek hangzik, viszont Romániában különösen igaz: egy jó szülő gyermekei érdekeit szem előtt tartva hatalmas áldozatokra képes. Épp ennek jegyében döntenek sokan úgy, hogy nyugaton keresik meg a biztos alapokra épített jövő kulcsát.
A döntés meghozása senkinek sem könnyű, főleg abban az esetben, ha nem csak egyik, hanem mindkét szülőnek mennie kell a boldogulás érdekében. Csemetéiket itthon hagyják, kire nagyobb testvérek, kire nagyszülők, nagynénik vigyáznak. Romániában az ily módon hátrahagyott gyermekek száma folyamatosan 100 ezer körül mozog, s ebben természetesen Szatmár megye sem kivétel.
A Szatmár Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont legfrissebb adatai szerint megyénkben nem kevesebb mint 2951 olyan 1 és 18 év közötti gyerek él, akinek egyik vagy mindkét szülője külföldön vállalt munkát. Habár ez a szám is soknak tűnhet, mégis jobba helyzet, mint két tanévvel ezelőtt, amikor is az ilyen helyzetben levő gyermekek száma még 4077 volt. Ugyanakkor azt is lehet tudni, hogy míg 2256 gyereknek csak az egyik szülője választott magának külföldi munkahelyet, addig 453 esetben mindkét szülő az otthontól távol keresi a boldogulást. Mi több, külön kategóriát képeznek azok a gyerkőcök, akik egyébként is egyszülős családban élnek, s épp annak az egy szülőnek is külföldön kell dolgoznia. Jelenleg megyénkben 242 gyermek van ebben a helyzetben. Ugyanakkor érdemes azt is elmondani, hogy a 2951 gyerekből 1188 még 10. életévét sem töltötte még be.
Lakhelyüket tekintve elmondható, hogy a közel háromezer gyerek közül 1022-en a megye valamelyik városában, 1929-en pedig a falusi környezetben élnek. A legkiugróbb számot Turcról jelentették, ahol nem kevesebb mint 273 kiskorú éli mindennapjait egyik vagy mindkét szülője nélkül. Kisgércén az ebben a helyzetben levő gyerekek száma 132, Kányaházán pedig 108. A további települések közül mindenképp kiemelkedik még Szatmárudvari (76), Bikszádon (74), Aranyosmeggyes (70), Vetés (60) és Bogdánd (59) is. Szerencsére vannak olyan falvak is, ahol a hivatalos adatok szerint (!) alig-alig akadnak olyan gyerekek, akik szüleik nélkül, valamelyik rokon gondozásában nevelkednek. Börvelyből egyáltalán nem jelentettek ilyen eseteket, de Felsőberekszó, Kálmánd, Kaplony, Érkávás, Érszakácsi, Csomaköz, Puszadaróc, Mezőfény, Hadad, Mezőpetri, Szilágypér, Tasnádszántó, Sződemeter, Nagyszokond, Krasznaterebes, Mezőterem és Csanálos sem számolt be 10-nél több ilyen esetről.
Mint a számadatokból is kitűnik, sok szülő kénytelen-kelletlen külföld felé veszi az irányt, ha munkáról van szó, hiszen ebben látja a gondtalan boldogulás zálogát, a semmiben hiányt nem szenvedő gyermekkor biztosítékát. Érthető módon egy-egy ilyen döntés meghozatala mindig komoly döntés elé állítja a szülőket, hiszen legalább annyi pro, mint kontra érv áll mindkét választás oldalán.
Végül érdemes megemlíteni azt is, hogy – bármennyire nehezünkre esik is elhinni – nem csak a nyugati országok irányába visz az út, hanem olykor hazafele is, ugyanis a Nevelési Tanácsadó és Erőforrásközpont adatai szerint 28 olyan gyerek is él jelenleg megyénkben, akik külföldről hazatérő szüleikkel együtt költöztek végleg haza. Ők már ebben a tanévben bekapcsolódtak a helyi oktatási rendszerbe, ki óvodásként, ki már iskolásként kezdte újra Szatmár megyében gyerekkorát.
